2013. február 25., hétfő

Fent és lent, újra és újra

Újabb 1 év telt el és én ismét újrakezdési fázisban vagyok. Attól félek mostantól az egész életem egy nagy húzd meg, ereszd meg történet lesz. Konkrétan nyugodt szívvel eszem és hízom, miközben nem gondolok a súlyomra, majd egysze csak megijedek magamtól és fogyókúrába kezdek. Aztán kezdődik mindez előről megint és megint!
Lehetne kifogásokat találni a jelenlegi állapotomra, ami immár a 48kg-os céltól 16kg távolságra van, de felesleges lenne. Nincs 3 éve, hogy 52kg voltam, most pedig 64 vagyok! Igen, 64kg, méghozzá 1 hét fogyókúra után. A 65 kg volt az ami megijesztett. Három éve még a 60kg volt rám ugyanilyen hatással! Akkor kezdtem blogot írni, amit fogyókúrámhoz hasonlóan mindig abbahgytam és néha újrakezdtem.
Volt ebben az időszakban minden: baleset, szülés, építkezés, munkahelyváltás és nagy mértékben alábbhagyott sportolás! Másokhoz képest még mindig sokat mozgok, de korábbi önmagamhoz képest már csak úgy harmadát. A kilók meg csak jönnek, ha az egész egyenlegét nézzük. Sajnos új ruhatáram is lett, új kollégáim már egy másik embert ismertek meg. Egy kifejezetten duci kolléganőt.
Itt tartunk most. Nem lehetek rá büszke, amin az sem szépít semmit, hogy az életem többi része (család, gyerek, munkahely, anyagiak, ház) mondhatni sinen van, jól alakul.
Nincs mese. Le kell fogynom! Ez pedig egyetlen módon valósítható meg. Nem a kihagyott vacsorákkal, nem a szénhidrát és az üdítők elhagyásával és még csak nem is a rendszeres sportolással! Ezek mindegyikére figyelnem kell, a siker azonban a kitartáson fog múlni. Ez az amiben eddig minden alkalommal elbuktam. Kifogásom mindig volt rá, hisz egy baleset, vagy egy szülés alaposan megváltoztatja az ember életét, az átlag hétköznapjait mindenképp.
Most viszont újra nekikezdtem. Újra fogyókúrázom, de megpróbálok egy fenntartható életvitellel sikert elérni. Kísérletezem az ételekkel. Fedezem fel a főzelékeket, halakat, a különféle gyümölcsöket, a zabpelyhet és zabkását, a salátákat. Meg kell találnom azokat melyeket élvezni tudok, melyeket szívesen fogyasztok akár életem végéig. A rendszeres mozgást is visszahozom életembe, már amennyire lehetőségeim engedik. Ha más nem megy, akkor legalább sétálok egy nagyot kis családommal.
Valószínűleg nem is fogok napi szinten írni, de igyekszem legalább heti-havi rendszerességgel bejelentkezni itt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése