Sport, ami nálam nem teher

Ha már annyit beszélek a mozgásról, akkor gondolom kicsit kifejtem mit is jelent ez nálam és miért nem teher számomra.
Legtöbbször barátnőimmel járok el sportolni. Tegnap például közel 2 órát bicikliztünk, de eljárunk futni, aerobicozni, spinningelni, úszni és néha még más sportokat is űzünk. Hétvégén sokszor túrázunk, szóval igazán mozgalmas életet élek. Megyek minden nap és ezt csak kivételes alkalmakkor töröm meg. Ha nagyon nincs kedvem, vagy időm, akkor néha kimarad egy nap, de ez ritka. Két-három hetente ha 1 ilyen nap van.
Sokan mondják, hogy nekik erre nem lenne idejük. A családtól, barátoktól venné el az időt.
Nálam ez pont fordítva van. Barátokkal együtt sportolunk, párom is gyakran velem tart. Hétvégi program is legtöbbször valami sportos aktív kikapcsolódás. Ekkor tudok velük együtt lenni és ez jelenti számomra a társasági életet.
Ülhetnénk a moziban is, de ott ennyit biztos nem tudnánk beszélgetni.

A sok mozgás miatt nem is értik ismerőseim, hogy hogyan szaladt fel rám ez a 10-12 kiló plusz. Én is azt hittem, hogy ennyi mozgás mellett ész nélkül ehetem ami jólesik, akár az éjszaka közepén. Sajnos ez csak 20 éves koromig jött be, az elmúlt 6 évben viszont jött évente 2 kiló pluszba. Ezt akarom most megfordítani és ezért eszem másképp.
Ebédre még mindig többet eszem, mint körülöttem bármelyik női munkatársam és sokat lenyomok a fiúk közül is. Leves, plusz nagy adag főétel.
Csak az nem mindegy mit eszek. Ebéd után semmi szénhidrát, se cukor, se tészta. Ebben hiszek és abban, hogy csak addig eszek amíg éhes vagyok.
A mozgás viszont alap. Azon nem változtatok semmit. Mikor mihez van kedvük, megyünk és csináljuk. Úgy tűnik ez a páros jól működik.